Zakopane körtúra I. (Kasprowy Wierch 1988 m, Koscielec 2155 m)

Fullpanoráma a Sas-útra, egy kevéssé ismert tátrai csúcs, 10 órányi kellemes gyaloglás. A zakopanei kötelező (Gáspár-csúcs) némi extra tuninggal, annak, aki nem csak a szokványos utakat kedveli és az egy-két óra ismerkedő andalgásnál többre vágyik a Magas-Tártából. Nagyjából ennyit tud a következő körtúra.

Minden valamire való zakopanei turistának két alapvető célpontja van, a Gáspár-csúcs (ékes lengyel nevén Kasprowy Wierch) és a Giewont. Ebből is következik, hogy különösen előbbi igazi turistapláza, hiszen bárki potom 63 zloty-ért feljuthat a tetejére, ha van türelme kivárni a felvonő előtt kígyzó sorokat. (Ergo a csúcson jelentős népsűrűséggel kell számolni.) Sorban állás helyett azonban szép kis túraúton is fel lehet kapaszkodni. Mi is így kezdtük, mármint gyalog a Gáspár-csúcsra, hogy onnan egy kevésbé ismert csúcs a 2155 m magas Koscielec tetejéről nézhessem meg közelebbről a Sas-utat, ami már egy ideje foglalkoztat.

 A túra útvonala:

A körtúra a Gáspár-csúcsra felmenő lanovka alsó állomásától (Kuznice névvel jelölve) indul. Két csúcsot érint az 1988 m magas Gáspár-csúcsot és a 2155 m magas Koscielec csúcsát. Az út során egy menedékház (Schronisko Murowaniec) mellett haladunk el ahol van vízvételi lehetőség, a felvonó felső állomásánál szintén.

A túra paraméterei:

• nehézségi fok: közepes (jó kondícióval rendelkezőknek ajánlott, a túra útvonala esetenként kitett részen vezet, kis gyermekkel a teljes túra nem ajánlott)
• időtartam: hosszú, 9:15 (amely a pihenőidőket nem tartalmazza)
• szintemelkedés: 1140 m (a túra kiinduló és legalacsonyabb pontja Kuznice 1014 m, a legmagasabb pontja Koscielec 2155 m, azonban a túra során a fel-le-fel-le vezető útvonal miatt ennél lényegesen több szintet kell leküzdeni)

A körtúra alapvetően három részre osztható:

1. a Gáspár csúcsig vezető zöld jelzésű turistaút teljesítése (3:15)
2. a Koscielec csúcs megmászása a sárga-fekete-kék-fekete jelzésű turistautakon (2:55)
3. visszaút Kuznice állomásig a fekete majd a kék turistaúton (3:05)

Aki nem akar ilyen hosszú túrát tenni, a Gáspár-csúcsra történő felvonózással értelemszerűen az út hossza rövidíthető. Igen a (szint)idő látványával barátkozni kell, de a teljesítés egyáltalán nem lehetetlen. Mi (2 lány…ami nem kifogás) kényelmes tempóban, pihenőkkel 10 óra alatt tettük meg a távot, úgy, hogy egyikünk sem rendelkezik különösebb állóképességgel…azt nem állítom, hogy másnap nem volt izomlázunk.

1.Túra a Gáspár-csúcsra

 Hasznos információk a Gáspár-csúcshoz:

A felvonóhoz vezető út végén csak helyi „taxival” kisbuszokkal lehet közlekedni. A parkolóban 7.30-kor még van hely, azt követően viszont gyorsan megtelik és távolabb kell jegyet venni. A felvonó alsó állomásához vezető út kisbusz helyett gyalogosan is megtehető kényelmes tempóban egy 20 perces sétával. A felvonó nyári (július-augusztus) időszakban 7.00-tól, egyébként 8-tól közlekedik és szinte folyamatosan kígyózó sorok állnak előtte (már reggel 8-kor is kb. 50-60 fő várakozott a jegyvásárlásra napközben ennél lényegesen többen állnak sorban). Érdemes ezért élni a jegyelővétel lehetőségével. Az alábbi honlapon mind az elővételi lehetőségről, mind pedig a lanovkáról, mind pedig úgy általában a zakopanei tartózkodásról részletes információk állnak a rendelkezésre, érdemes előzetesen böngészni, bármilyen kérdés esetén gyorsan választ kaphatunk. A jegyelővételnél érdemes előre gondolkozni, hogy az általunk tervezett idpontban tudjunk menni. Váltható jegy egy útra, illetve retúr is, utóbbinál figyelni kell arra, hogy maximum 1 óra 40 percet lehet a csúcson tölteni. Jegyelővételnél az azon meghatározott időpont előtt 20 perccel ott kell lenni a felvonónál.

A gyalogosan közlekedők számítsanak arra, hogy a Tátrai Nemzeti Parkba történő belépésért is díjat kell fizetni. A gyalogos közlekedéshez a térkép mindenképp javasolható, részben a tájékozódást, részben az útvonal lerövidítését vagy meghosszabbítását teszi lehetővé, amennyiben úgy tarja az időnk és úgy hozza a szükség. Néhány százméterenként találkozhatunk térképárussal, ahol több méretű, színű, felbontású térkép közül válogathatunk.

Gáspár csúcs költségek:

A kedvezményes jegyár 4-14 év közötti gyermek, 14-26 év közötti diák (nemzetközi diákigazolvány) és 65 év feletti felnőttre érvényes.

Annak érdekében, hogy a kitűzött túrát teljesíteni tudjuk 8-kor indultunk neki Koscielec állomásról a parkolótól való bemelegítő gyaloglást követően. A turistaút kezdete a felvonó kígyózó sorától balra haladva érhető el. Éppcsak elkezdünk gyalogolni a macskaköves úton felfelé, amikor kis faházhoz érve máris fizethetjük a belépődíjat. A csúcsig vezető út 2 részre bontható (egy csoki előtti és egy csoki utánira. A felvonó köztes állomásáig tartó útszakasz 1 óra 15 perc, míg a csúcsig további 2 óra…elvileg. Ez volt az a szakasz, ahol a térkép szerinti szintidőhöz képest jelentősen sikerült rövidíteni, a csúcs eléréséhez, kényelmes egyenletes tempóban, teljesen átlagos állóképességgel 2 óra 15 percre volt szükségünk. Ahogy emelkedett szépen az út úgy „jött meg” egyre jobban a panoráma is a vége felé szépen ráláttunk a gerincre.

2.A Gáspár-csúcsról a Koscielecre

Tovább folytatva a gondolatmenetet, egyszeri magyar turista azt gondolja a népszerű hegyen sokan vannak, de majd ezen nem lesznek annyian (nyilván ezért is választottam célnak)…maradjunk annyiban, hogy meglepően elegen voltak. A másik nem titkolt célom ezzel a kis túrával az volt, hogy megnézzem közelebbről magamnak a Sas-utat, aminek a gondolatával már egy ideje kacérkodok és ami innen elég jól látható, emellett próbára tegyem magam egy több, mint 10 órás kellő szinttel tarkított túrán.

A Koscielechez először a sárga úton ereszkedünk…itt elég nagy a forgalom, ugyanis a Murowaniec menedékháztól ez a legrövidebb út a Gáspár-csúcsra. Kb. 40 perces ereszkedés után rátérünk a feketével jelzett csapásra, amin kis tavak mellett viszonylag szintben haladhatunk két kisebb és két nagyobbacska tó mellett, majd jön a „kellemes” emelkedős kék rész fel egy kisebb gerincre. Onnan már csak a csúcsmászás marad. A mászás majdnem szó szerint értendő, az út elején egy, a fentebbi szakaszon pedig három kéz és lábhasználatot egyaránt igénylő rész is van, visszafelé ezeken igen humoros látványt nyújtanak a fenéken kúszó túratársak, de nyilván fő a biztonság. Szóval, aki nem mozog biztonsággal kitett részeken, és/vagy a kéz és láb egyidejű koordinációját felfelé irányuló mozgás közben nem nagyon kultiválja annak ez a megfontolásra javasolt kategória. De egyébként mászó tudást nem igényel, „kóbor” apácák túraszandi-zokni kombóban is megjárják. Emellett nincsenek a Magas-Tátra több csúcsára/hágójára vezető úton megszokott láncok, ergo a helyi erők is úgy ítélték meg, hogy a projekt kézzel-lábbal is megoldható.

Aztán amikor elfogyott az út…(meg a combunk) na az ott a csúcs. Sekereszt, setábla csak a „panorámicski”, de az minden irányba, szóval ezúton csókoltatom a sony panoráma funkcióját, de nem fér bele a nagy sok hegyvonulat, meg a lent pöttömre zsugorodott tavak még abba se.

Itt kell megjegyezni, a túráknál a fizikális mellett a mentális fáradtsággal is számoljunk. Azzal, hogy több órán keresztül kell egyensúlyoznunk különböző nagyságú, dőlésszögű és stabilitású köveken. Ha az ember egyszer elveszti a koncentrációt, abból akár több 10 méteres zuhanás, meg mentőhelikopter is lehet. Magunkhoz mérten válasszunk tempót.

3. A „nagy lefelé”

Elég nyilvánvaló, a nagy emelkedés után nagy ereszkedés várható…előbb-utóbb ez elkerülhetetlen. A csúcsról lefelé van egy elég intenzív lefelé rész, amibe nem tudom, hogy a szeme jojózik bele hamarabb az embernek a lába elé nézve, vagy a combja „üzen”, hogy easy! Az ereszkedős rész után mindenesetre egy nagyobb tó partjára (Gasienicai Fekete-tó). A tótól a menedékház jó 20 perces sétával érhető el, ahol egy jó szarlotka (almás lepény, mielőtt bárki másra gondolna) kellő energiát ad, hogy felvértezzük magunkat a mintegy 1 óra 35 perces előttünk útra, az emberek kerülgetésére, a mögöttünk kopogó turistabotok monoton hangjára és a többi. Amikor meghalljuk a patak csobogását, az már a vég jele, mármint az út végéé.

Összességében megállapítható, hogy a térképen feltüntetett időket kényelmes tempóban sikerült tartani, a rövidebb szakaszokon és a lefelé meneteleknél kb. 5 perc környéki eltérésekkel, a hosszabb emelkedős szakaszokon azonban tudtunk időt spórolni az előzetesen kalkulálthoz képest. Egyúttal sikerült egy túrában ötvözni egy zakopanei klasszikust (Gáspár-csúcs) egy talán kevéssé ismert hegycsúccsal (Koscielec).